A klímaváltozás hatásai Magyarországon is egyre erősebben érződnek, és ez a fasorfenntartásban is látszik: a korábban bevált öntözési rutinok már nem tarthatók. Nyáron a fiatal fák sűrűbb öntözést igényelnek, és a koros fák is egyre gyakrabban szorulnak vízpótlásra. A kérdés csak az: mikor és mennyire? Erre adnak választ az okoseszközök a fasorfenntartásban, amelyek segítségével megmentheti a fákat, az öntözést pedig a leggazdaságosabban rendelheti meg.
Öntözési gyakorlat, amely évtizedekig jól működött
Budapesten és környékén évtizedek alatt kitapasztalt rendszerességgel végezték a fasorok öntözését. Ez alapján a fiatal fákat a kiültetéstől számított első 3 évben rendszeresen öntözni kell. Az egészséges fejlődésük érdekében ezt érdemes az első 5 évre kiterjeszteni.
5–7 éves korukra a fák már kifejlett gyökérzettel rendelkeznek, de városi környezetben még ekkor is szükségük van a víz pótlására, ezért nagyobb időközönként továbbra is szükséges a rendszeres öntözésük.
A korosabb fák – 7 év felett – már olyan kiterjedt gyökérzettel rendelkeznek, amelynek segítségével nyáron is elegendő vízhez juthatnak, így ezeknek a fáknak az öntözésére csak extrém meleg időben volt szükség.
Miért szükséges az öntözési gyakorlat megváltoztatása?
A klímaváltozás hatására a nyári hónapok melegebbé váltak, de ami a fák szempontjából még kritikusabb, a csapadékeloszlás is szélsőséges lett. Gyakran előfordulnak csapadékban szegény vagy csapadék nélküli hónapok is.
Könnyű belátni, hogy ha egy–másfél hónapon keresztül nem hull friss csapadék és a talaj már előtte is száraz volt, akkor öntözéssel kell vízhez juttatni a fákat.
A korábbi gyakorlat az elmúlt évtizedek csapadékeloszlására és hőmérsékleti adatokra támaszkodott, amely azonban napjainkra teljesen felborult. Ezért az évtizedekig működő öntözési ciklus nem használható tovább.
Mennyi időnként kell öntözni a fákat?
Sajnos erre a kérdésre nem adható egyértelmű válasz. Fiatal fák esetén korábban négyhetes periódust alkalmaztunk, de a nyári melegben és szárazságban ezt gyakran háromra kell csökkenteni.
De mi van akkor, ha mégis esik az eső, akkor is sűríteni kell az öntözést? Vagy akár egy teljes öntözési kör is kihagyható?
A válasz nem egyértelmű. Egy kiadós, hosszan tartó eső után kerülhet annyi víz a talajba, hogy akár egy teljes öntözési kör is kihagyható, vagy egy-két héttel eltolható. De ha kisebb mennyiségű víz hullik a területre, ami után intenzív a párolgás, akkor könnyen előfordulhat, hogy a fák gyökérzetéhez el sem jut az esővíz.
Mi a megoldás?
Kettő is van: egy biztosnak tűnő, de pazarló és egy teljesen biztos és a lehető leggazdaságosabb:
Gyakoribb öntözés – bizonytalan, költséges
Az egyik, legkézenfekvőbb, hogy a fák öntözési periódusát lecsökkentjük és gyakrabban végzünk öntözést. Azonban ahhoz, hogy minden esetben biztosan elegendő vizet kapjanak a fák és ne sérüljenek vagy pusztuljanak el, az öntözési periódust nagyon le kellene csökkenteni. Ez időnként túlöntözést eredményezne, amely fölöslegesen elhasznált vizet és munkaköltséget jelentene.
Az öntözési igény mérése – biztos és gazdaságos
A másik kézenfekvő megoldás az öntözési igény mérése, amely alapján pont akkor lehet megrendelni az öntözést, amikor a fáknak szükségük van rá. Se nem túl későn – így a fák nem károsodnak – se nem túl hamar – amivel nem jelentkezik felesleges költség.
De hogyan lehet az öntözési igényt mérni? Két módszer is van rá:
Fasorok öntözési igényének mérése okoseszközökkel
A nyári melegben és szárazságban két dolog lehet döntő a fák vízellátásában:
- a talajnedvességtartalma és
- a fák törzsében keringő víz mennyisége.
Mindkét értéket lehet mérni:
- talajszenzorral a talajnedvességet,
- faszenzorral a fa törzsében keringő vizet.
Fasorfenntartás talajszenzorokkal
A talajnedvességtartalmát korszerű talajszenzorokkal mérjük. Ezek a telepítést követően akár évekig is üzemelnek karbantartás nélkül és a mérési eredményeiket mobilhálózaton keresztül rendszeresen küldik. Így akár az önkormányzat irodájában, akár a fenntartónál valós idejű adatok látszanak a talajnedvességéről.
Mire kell ügyelni talajszenzoros mérés esetén és hol alkalmazható?
Fiatal fák esetén a talajszenzor teljesen biztos adatot ad arról, hogy mikor kell öntözni a fát. Ügyelni kell a szenzor telepítésekor, hogy 30 vagy 60 cm mélyen mérjen. Minél idősebb egy fa, annál mélyebbre nyúlnak a gyökerei. A frissen kiültetett fák esetében 30 cm-en lehet döntő a vízmennyiség, idősebb fáknál már 60 cm-en.
Miért van szükség faszenzorra, miért nem elegendő a talajszenzor?
Korosabb fák esetén nem elegendő a talajnedvességét mérni, hiszen a kiterjedt gyökérzetükkel nagy területről képesek vizet gyűjteni. Ezért sokkal pontosabb képet ad az állapotukról, hogy mennyi vizet tudnak felvenni.
Korosabb fasorok esetén ezért faszenzort alkalmazunk, amelyet a fa törzsére erősítünk és ott méri a fában keringő víz mennyiségét. A faszenzor szintén mobil alapon küldi a jelet, így ez is valós idejű monitorozást tesz lehetővé.
Mit nyer az önkormányzat, ha megrendeli az okoseszközök használatát?
Pénzt és életet, ráadásul nem is kell választani közülük, mindkettőt egyszerre. Az okoseszközökkel pontosan meghatározható, hogy mikor kell a fasorokat öntözni. Ezzel
- biztosan elkerülheti a fák vízhiány miatti károsodását, pusztulását és
- egyetlen fölösleges öntözési kört sem kell megrendelnie.
Fiatal fák esetében egyértelműen csökkenthető a mortalitás, korosabb fák esetében pedig ha kritikus szintre csökken a nedvességtartalom, egy öntözéssel akár egy több éves, rendkívül értékes fa élete is megmenthető.
Pontosabban nem egy, hanem az egész fasoré.
Hogyan takarítható meg költség az okoseszközökkel?
Nagyon egyszerű: csak akkor kell megrendelni a locsolást, amikor szükség van rá, nincs fölösleges biztonsági kör. Még ha az öntözővíz költségével nem számolunk, akkor is jelentős munkaerő költség takarítható meg.
Minden fára kell szenzor?
Nem. A fasorok fái többnyire azonos körülmények között élnek – egy-két extrém esetet leszámítva – ha egy fán mérjük a nedvességtartalmat, akkor az az egész fasorra érvényes értéket mutat.
Nyerjen Ön is pénzt és életet az okoseszközökkel
A szélsőséges időjárás miatt már most elmondható, hogy okoseszközök használatával egészen biztosan meg fogja menteni pár fa életét, és egészen biztosan költséget fog megtakarítani. Kérjen árajánlatot.
Pihenőpark változatos növényekkel és parkbútorokkal
A park legnagyobb része sétányokkal, számtalan paddal, székkel, asztalokkal és sakkasztallal tarkított zöldfelület.
A meglévő 28 fa mellett 79 magastörzsű fát, örökzöld és lombhullató cserjéket,
kúszónövényeket, talajtakarókat és változatos fajösszetételű, díszfüvekkel vegyes évelőket ültettünk. A kerület hagyományait megtartva különös figyelmet fordítottunk a hagymás növények, rózsák és vadvirágos felületek kialakítására.
Rokolya park, Budapest XIII. kerület
A 21. század kihívásai: biodiverzitás, esőkert, párásítás
A park nemcsak a sportolásra és pihenésre alkalmas, de a 21. század legnagyobb kihívásaira is választ ad.
Biodiverzitás, az egész park egy nagy természetes méhlegelő
Mind a cserjefelületek, mind az évelőágyások és díszfüvek értékes élőhelyként szolgálnak különböző madár- és rovarfajok számára. Szempont volt, hogy kora tavasztól késő őszig folyamatosan legyenek virágzó növények a parkban, ami az esztétikum mellett a biodiverzitást is segíti. Így a park egy nagy, természetes méhlegelőnek tekinthető.
Rokolya park, Budapest XIII. kerület
Az esőkert segít a víz megkötésében, és hogy ne legyenek pocsolyák
Napjainkban egyre fontosabbá válik az esővíz helybeni hasznosítása és megkötése. Ezért a park úgy lett kialakítva, hogy a felületére érkező esővizet természetes módon egy úgynevezett esőkertbe gyűjtse össze.
A gyepről ide folyik az esővíz, míg a sportpályákat enyhe bakháttal és a szélükön vízelvezetővel alakítottuk ki, amelyből a csapadékvizet egy csatornarendszer vezeti az esőkertbe. Ez a park legmélyebb pontja, így a legnagyobb esőzés után is itt gyűlik össze a víz, kizárólag ezen a helyen képződik pocsolya, az esővíz pedig természetes módon a park talajába szivárog.
Párakapu és párásító felületű díszburkolat hűt, öntöz és még látványos is
A park egyik leglátványosabb része a párásító felületű díszburkolat, amely vulkanikus kőbe épített csöveken keresztül lövell ki párát. Ez nyáron jelentős hűtőhatással jár, a párából lecsapódó víz pedig a növényeket öntözi.
Nyáron a látogatók kényelmét szolgálja több párakapu, amelyeknek szintén hűsítő hatása van.
Rokolya park, Budapest XIII. kerület
GPS-alapú robotfűnyíró és távvezérléssel zárható kapu
A teljes park kerítéssel védett, a bejáratok pedig interneten keresztül, távvezérléssel nyithatók és zárhatók. A gyep nyírását egy GPS-alapú robotfűnyíró végzi, amelynek a dokkolóházát mi alakítottuk ki. A vizes rendszereknek pedig egy közös vízaknát hoztunk létre.
Biztonság és fenntartható világítás
A park biztonságáról több térfigyelő kamera is gondoskodik. A sportpályák hálózati áramról működő, nagy teljesítményű világítást kaptak, hogy főleg nyáron az esti, hűvösebb órákban is használhatók legyenek. A park több pontján napelemes lámpák szolgáltatják az esti megvilágítást, amelynek előnye, hogy nem kellett külön elektromos hálózatot kiépíteni hozzájuk.
Látványos, 21. századi biodiverz parkok a Parkfenntartótól
Munkatársaink több mint 25 éves tapasztalattal, a legmodernebb technológiákkal építenek parkot, játszóteret, sportpályát, kondiparkot és telepítenek vizes rendszereket. Mindent, ami egy látványos, 21. századi, biodiverzitásban gazdag parkhoz szükséges. Ha kérdése lenne, vagy árajánlatot kérne, vegye fel velünk a kapcsolatot.
