Az elmúlt években jelentősen megváltoztak a városi fasorfenntartás és gondozás követelményei. Az éghajlatváltozás egyre komolyabb terheket ró a fiatal és a korosabb fákra, ugyanakkor a technológia fejlődésével drasztikusan csökkenthető az értékes faállomány mortalitása. A fasorfenntartás jövője volt a téma a MAKEOSZ 2026 kerekasztal-beszélgetésen.
Több égető téma is felmerült a Magyar Kertépítő és Fenntartó Vállalkozók Országos Szövetsége által szervezett konferencián, amelyek többsége a klímaváltozás Magyarországon is érzékelhető hatásaira kereste a választ.
Nagyobb élettér a fáknak: kihívások a 2,25 m³-es szabály körül
Jelentős előrelépés, hogy az előírt földcsere mértéke a korábbi 1 m³-ről 2,25 m³-re növekedett, több mint duplájára emelve a városi fák életterét. Bár ez az irány örvendetes, a gyakorlati megvalósítás komoly akadályokba ütközik:
- Fizikai korlátok: A meglévő aszfaltburkolatok és járdák miatt a fahelyek bővítése gyakran rendkívül költséges.
- Közműhálózat: A földfelszín alatti sűrű infrastruktúra sokszor fizikailag lehetetlenné teszi a nagyobb ültetőgödör kialakítását.
A szakma előtt álló következő hónapok legfontosabb feladata, hogy egységes és kivitelezhető válaszokat adjon ezekre a telepítési dilemmákra.
A bécsi módszer: strukturális talajjal megkötött víz
A kerekasztal-beszélgetés egyik kiemelt témája a strukturális talaj alkalmazása volt, melyet a szakma gyakran „bécsi módszerként” emleget. A FŐKERT Zrt. munkatársai megosztották az ezzel kapcsolatos legfrissebb tapasztalataikat, rávilágítva a technológia hatékonyságára.
A módszer lényege egy speciális talajkeverék, amelybe olyan anyagokat – például aktív szenet és agar-agart – vegyítenek, amelyek rendkívüli vízmegkötő képességgel bírnak. Ezek az összetevők szivacsként működnek: a csapadékos időszakokban nagy mennyiségű vizet tárolnak el, majd a talaj száradásával párhuzamosan, fokozatosan adják le azt.
Ezzel a megoldással jelentősen javítható a talaj vízháztartása, így a városi fák a kritikus, aszályos hetekben is folyamatos és könnyen felvehető nedvességforráshoz jutnak.
A mérés és elemzés a fasorfenntartás jövője
A témához kapcsolódóan Boncz András fasorfenntartási vezetőnk tartott előadást a fasorfenntartásban alkalmazott eszközök, az általunk fejlesztett QTA szoftver és a különböző szenzorok használatáról és az azokkal szerzett tapasztalatainkról.
A fák öntözési igényei nagyon gyorsan változnak. Nyáron egyre nőnek a csapadékmentes időszakok és az akár még 5–10 évvel ezelőtt is bevált öntözési szokások ma már nem alkalmazhatók.
A középkorú fákat tovább kell öntözni
Általános nézet, hogy a fiatal fákat három éves korig rendszeresen öntözni kell, hogy megfelelően fejlődjön a gyökérzetük. Azonban ha 3 éves korban hirtelen abbahagyják az öntözésüket, akkor jelentős részük elpusztul.
Tapasztalataink szerint 3 és 5 év között csökkenő intenzitással, de továbbra is öntözni kell a fákat, ezzel hozzászoktatva őket, hogy természetes úton nyerjék ki a vizet a talajból.
A koros fák is egyre gyakrabban igényelnek öntözést
Még pár évvel ezelőtt is igaz volt, hogy az 5 évnél idősebb fák nem igényelnek öntözést, azonban mi is tapasztaltuk, hogy az öntözés teljes megszüntetése után akár 30%-os mortalitás is előfordulhat kifejlett, koros fák körében.
Mikor kell öntözni a fákat?
Ez a 21. századi fasorfenntartás egyik legnagyobb kérdése. Nem lehet rá pontos választ adni a csapadékszint méréséből, mert nyáron előfordulhat, hogy a lehullott pár milliméter csapadék azonnal elpárolog, és nem jut le a fák gyökeréig.
Honnan tudható pontosan a fák vízigénye?
A kézenfekvő válasz az, hogy meg kell mérni. A jó hír, hogy a gyakorlati válasz is ez, és a mai modern technológiával ez már megoldható.
Talajszenzor alkalmazása
A korszerű talajszenzorokkal mérhető a termőtalaj nedvességtartalma. Mi ezt 30 és 50 centiméter mélyen szoktuk megtenni, a fa korától függően. A talajszenzor valós időben mutatja a nedvességtartalmat. A kritikus szint közelében pedig megrendelhető az öntözés.
Tapasztalatunk szerint a talajszenzor a fiatal 1–3 éves és a középkorú 3-5 éves fáknál is kiválóan alkalmazható, segítségével a mortalitás akár 1%-ra is csökkenthető.
Lombkorona-szenzor alkalmazása
Korosabb, 5 évnél idősebb fák esetében a talajszenzor mérési értékei már nem teljesen mérvadók, ezeknél a növényeknél nem az a kérdés, hogy a talajban van-e elegendő nedvesség, hanem hogy a fa képes-e az életfunkciói fenntartásához elegendő vizet keringetni. Ezt mérik a lombkorona-szenzorok.
Tapasztalatunk szerint lombkorona-szenzor alkalmazásával, főleg a nyári szárazságban évente akár egy-két öntözéssel is megmenthetők a fák, és a fenti példában említett 30% mortalitás akár 1%-ra csökkenthető.
Mikor érdemes szenzorokat alkalmazni?
A szenzorok telepítése természetesen költséggel jár, de amennyiben 20–30 fát egyszerre ültetnek hasonló körülmények közé, akkor elegendő egyet vizsgálni a szenzorokkal.
A talaj- és lombkorona szenzorok alkalmazásával pontosan mérhető az öntözési igény és annak az eredménye. Óriási előnye, hogy amikor a fáknak vízre van szüksége, az azonnal látható, de előfordult már olyan eset is, amikor az önkormányzatnak jeleztük, hogy az általuk megrendelt öntözésre most nincs szükség.
Korszerű fasorfenntartás a Parkfenntartótól: ültetés, gondozás, mérés, elemzés
Hiszünk abban, hogy a 21. század jelenkori kihívásaira az ültetés, gondozás, mérés és elemzés négyes együttes és összehangolt alkalmazása ad választ. Tegyen Ön is a jövőért, ne csak ültesse a fákat, gondozza szakszerűen vagy bízza szakembereinkre. Vegye fel velünk a kapcsolatot.
